A 2027-es pénzügyi terv összeállításakor egy növekedő vállalkozás számára az adózás nem pusztán könyvelési kérdés. Más eredményt adhat egy sok embert foglalkoztató, nyereségét visszaforgató szolgáltató cég és egy alacsony bérköltséggel működő, rendszeresen osztalékot fizető vállalkozás. Emiatt a KIVA vagy TAO kérdését nem elég a két adókulcs összehasonlításával eldönteni.
A NAV kisvállalati adóról szóló tájékoztatója szerint a KIVA mértéke 10 százalék, míg a társasági adó kulcsa 9 százalék. A KIVA azonban bizonyos más vállalati közterheket is kivált, így például a társasági adót és a munkáltatói szociális hozzájárulási adót. A 10 százalék nem egyszerűen „egy százalékponttal drágább TAO”: más az adóalap és a pénzügyi hatás is.
Mi a KIVA és a TAO közötti legfontosabb különbség?
A TAO rendszerében a társasági adó alapja főszabály szerint az adózás előtti eredmény, amelyet a jogszabályban szereplő növelő és csökkentő tételek módosítanak. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói szociális hozzájárulási adó ettől külön kötelezettség lehet. A KIVA ezzel szemben az adótörvény szerinti személyi jellegű kifizetéseket, valamint a tőke- és osztalékműveletek egyenlegét és más korrekciós tételeket veszi figyelembe.
A különbségből két vezetői következtetés adódik. Először: a magasabb munkabérköltségű vállalkozásoknál érdemes KIVA-számítást készíteni. Másodszor: a nyereség cégen belüli megtartása és a tervezett osztalékpolitika jelentősen módosíthatja a két rendszer összevetését. Egy egyszerű „nyereség × 9%” és „nyereség × 10%” számítás félrevezető.
2026-ban szélesebb vállalkozói kör választhatja a KIVA-t
A NAV 2025. decemberi összefoglalója alapján 2026-tól a KIVA-választás létszámhatára 100 főre, bevételi és mérlegfőösszeg-határa 6 milliárd forintra emelkedett, a többi jogszabályi feltétel teljesülése mellett. A KIVA-rendszerben maradásra magasabb küszöbök is vonatkoznak, amelyek nem azonosak a belépési feltételekkel.
A számok ismerete önmagában nem elég. Vizsgálni kell a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó összeszámítási szabályokat, az üzleti év jellegét, az adózási múltat és az egyéb kizáró feltételeket. A vállalkozási forma és az előző adóév adatai is számítanak. A 2027-es váltás előtt a jogosultságot a 2027-re hatályos rendelkezések alapján kell ellenőrizni.
A döntéshez ezt a hat adatcsoportot gyűjtsük össze
1. Éves személyi jellegű ráfordítások
Ne csak a nettó bérekből induljunk ki. A bérszámfejtéssel és könyveléssel egyeztetve kell meghatározni a törvény szerinti személyi jellegű kifizetéseket, az esetleges kedvezményeket, a munkáltatói közterheket, valamint a következő évre tervezett új felvételek hatását.
2. Tényleges és várható eredmény
Készüljön legalább egy alap-, egy gyengébb és egy erősebb keresletre épülő eredményterv. Az adózás előtti számviteli eredmény még nem feltétlenül azonos a társaságiadó-alappal: az adóalap-módosító tételeket külön kell figyelembe venni.
3. Osztalékpolitika és tulajdonosi kifizetések
Mennyi nyereséget terveznek a tulajdonosok a vállalkozásban hagyni, és mennyit kívánnak kifizetni? A KIVA adóalapjának meghatározásakor a tőke- és osztalékműveletek kezelése meghatározó. A személyi jövedelemadót és a magánszemélyi oldalon felmerülő közterheket külön szükséges elemezni.
4. Beruházási és finanszírozási terv
Új eszköz, szoftver, telephely, akvizíció vagy jelentős létszámbővítés várható? Az adónemválasztást a növekedés pénzigényével együtt érdemes vizsgálni. A fejlesztésből származó eszközök számviteli és adózási kezelése, valamint a tőkeműveletek pontosítása szakértői feladat.
5. Kapcsolt vállalkozások és jogosultság
Cégcsoporton belüli bér-, bevételi és tulajdonosi kapcsolatok módosíthatják a jogosultságot és az adóalap meghatározását. A döntéshez ezért nemcsak az önálló cég, hanem szükség szerint a kapcsolt vállalkozások adatai is kellenek.
6. Adminisztráció és időzítés
A váltás könyvelési és bevallási feladatokat is jelenthet. A NAV szerint a KIVA év közben is választható, ugyanakkor a kezdő nappal önálló üzleti év nyílik. A nyitó- és zárófeladatokat és az átmeneti kötelezettségeket a könyvelővel előre kell megtervezni.
Hogyan nézzen ki a KIVA–TAO összehasonlító táblázat?
A cégvezető ne egyetlen számot kérjen a könyvelőtől, hanem két adózási modellt, mindkettőn belül három üzleti forgatókönyvvel. Az összehasonlítást azonos árbevételi, bér-, osztalék- és beruházási feltételezések mellett kell elvégezni.
A táblázat minimális sorai:
- várható árbevétel és közvetlen költségek;
- személyi jellegű kifizetések és munkáltatói közterhek;
- adózás előtti eredmény és társaságiadó-alap módosító tételek;
- KIVA-adóalap elemei: kifizetések, tőke- és osztalékműveletek, korrekciók;
- fizetendő társasági adó, szociális hozzájárulási adó és KIVA külön-külön;
- osztalékkal kapcsolatos tulajdonosi adók külön oszlopban;
- év végi szabad pénzeszköz, várható fejlesztési keret;
- áttérés egyszeri költsége és a működés adminisztratív terhe.
Szemléltető példa: miért kell több forgatókönyv?
Tegyük fel, hogy egy cég 120 millió forintos éves bevételt, 50 millió forint körüli személyi jellegű kifizetést és 12 millió forint körüli adózás előtti eredményt tervez. Ezek fiktív számok, nem adóbevallási értékek. Az egyik forgatókönyvben a nyereség nagy részét fejlesztésre tartja meg, a másikban jelentős osztalékot hagynak jóvá, a harmadikban pedig több új munkatársat vesznek fel.
Ugyanabból az alapcégből három eltérő adózási és likviditási profil keletkezik. A KIVA–TAO különbség számszerű eredménye csak az adóalap-korrekciók, a kedvezmények, a kapcsolt vállalkozási viszonyok és a tényleges kifizetések figyelembevételével állapítható meg. Ezért a példából nem vezethető le mindenkire érvényes forintösszegű megtakarítás.
Mit tudunk a 2027-es szabályokról 2026 novemberében?
A cikk készítésekor a legutóbbi részletes, ellenőrzött NAV-tájékoztatók a 2026-ban hatályos KIVA- és TAO-szabályokat ismertetik. A 2027-re vonatkozó adócsomag 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslatok formájában is napirenden van. A KPMG 2026. november 2-i szakmai összefoglalója szintén javaslatként kezeli a módosításokat. A tervezett rendelkezéseket nem szabad elfogadott jogszabályként kezelni; a végleges 2027-es hatályos állapotot döntés előtt újra ellenőrizni kell.
Mikor érdemes elővenni a számítást?
A legjobb pillanat az éves tervezés, az új üzleti modell kialakítása, a gyors létszámbővítés vagy az osztalékpolitika módosítása. Ha a vállalkozás jelentősen megváltozik, a korábbi, egy-két évvel ezelőtti kalkuláció már nem feltétlenül jó döntési alap. A jó adónemválasztás összekapcsolja a pénzügyi tervet, a foglalkoztatást és a tulajdonosi célokat.
Fontos: ez a cikk általános pénzügyi és üzleti tájékoztatás, nem minősül személyre szabott adó-, jogi vagy pénzügyi tanácsadásnak. A KIVA-választást és a 2027-es szabályokat könyvelővel vagy adótanácsadóval szükséges ellenőrizni.
Források
- NAV – Kisvállalati adó (kiva), hivatalos adónem-tájékoztató
- NAV – Év végéig érdemes a kisvállalati adót választani (2025.12.12., a 2026-os szabályokról)
- NAV – Így adózunk jövőre (2025.12.22., a 2026-os szabályokról)
- KPMG – Várható adóváltozások 2027-től (2026.11.02., törvényjavaslatok)
Borítókép forrása: AI illusztráció.
Források
A cikk általános tájékoztatást nyújt, és nem minősül jogi, adózási, befektetési vagy pénzügyi tanácsadásnak. Konkrét döntés előtt független, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő bevonása javasolt.
