Az alanyi adómentesség értékhatára 2027. január 1-jétől 22 millió forint lesz a jelenlegi, 2026-os 20 millió forint helyett. A változás sok kisebb szolgáltató vállalkozásnak adhat nagyobb mozgásteret, de a 22 milliós határ elérése önmagában nem jelenti azt, hogy minden jogosult cégnek megéri ezt az áfabeli státuszt választania.
A NAV értékhatár-emelésről szóló tájékoztatása és a 2025. évi LXXXIV. törvény rögzíti a több lépcsőből álló emelést: 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban 24 millió forint a jogosultsági keret. A 2027-es választásnál a jogszabály szerint a 2026-os tényleges, valamint a 2027-re észszerűen várható, illetve tényleges ellenértéket kell vizsgálni a vonatkozó szabályok alapján.
Mit jelent üzletileg az alanyi adómentesség?
Az alanyi adómentes vállalkozás főszabály szerint nem számít fel áfát az ilyen minőségben teljesített ügyleteiben, ugyanakkor az ehhez kapcsolódó beszerzések előzetesen felszámított áfáját sem vonhatja le. Így a számla egyszerűbb lehet, de az áfás beszerzések költsége magasabb maradhat. Egyes ügyletek – például bizonyos külföldről igénybe vett szolgáltatások – alanyi mentesség mellett is külön áfakötelezettséget eredményezhetnek.
Fontos, hogy az alanyi adómentesség nem azonos a vállalkozás teljes adómentességével. Más adók, járulékok, a számlázási és nyilvántartási kötelezettségek továbbra is felmerülhetnek. Ez az írás az üzleti döntés általános szempontjait járja körül, nem személyre szabott adótanácsadás.
A 22 milliós határ nem minden helyzetben 22 millió szabadon felhasználható árbevétel
A jogosultság megítélésekor a jogszabály szerinti, értékhatárba beszámító ügyletek számítanak. Nem minden pénzmozgás kezelhető automatikusan ugyanúgy: bizonyos tételekre, teljesítési helyekre és ügyletekre eltérő előírások vonatkozhatnak. Az év közben kezdő vállalkozásoknál időarányos szabály is szerepet kaphat.
A 2027-es 22 milliós keret megítélésénél nem elég a 2027-re kitűzött célbevételt vizsgálni. A 2026-os tényleges értékhatárba számító bevétel is feltétel. Egy vállalkozás tehát nem dönthet pusztán a következő év tervezett forgalmára nézve; az előző év releváns tényadatait is egyeztetnie kell a könyvelésével.
B2C-szolgáltató: számíthat a végső fogyasztói ár
Egy lakossági ügyfeleknek dolgozó szolgáltató – például magánszemélyeknek szolgáltató vállalkozás – esetében a vevő jellemzően a teljes fizetendő árat figyeli. Ha a cég általános szabályok szerint áfát számít fel, a fogyasztó azt nem tudja visszaigényelni.
Egyszerű, kizárólag szemléltető példa: egy 27 százalékos áfakulcsú szolgáltatás 10 000 Ft nettó díj mellett 12 700 Ft bruttó áron jelenik meg. Egy jogszerűen alanyi mentes szolgáltató ugyanilyen 12 700 Ft-os végső ügyfélár esetén nem tüntet fel rajta áfát. Ez azonban nem jelenti automatikusan, hogy 2700 forinttal magasabb lesz a nyeresége: a beszerzések nem levonható áfáját, más költségeket és az ügyfélár kialakítását is figyelembe kell venni.
Lakossági piacon emiatt az alanyi adómentesség versenyelőny lehet, ha a szolgáltatás jellege, a beszerzési struktúra és a forgalmi korlát ezt lehetővé teszi. Egy eszközigényes, sok áfás anyagbeszerzéssel járó tevékenységnél viszont más eredmény adódhat.
B2B-szolgáltató: a vevő áfapozíciója is lényeges
Ha a vállalkozás főként áfalevonásra jogosult cégeknek dolgozik, a vevő általában a nettó beszerzési költséget elemzi, amennyiben az áfa levonásának jogszabályi feltételei az adott ügyletnél teljesülnek. Ezért a B2B-piacon az alanyi adómentesség nem feltétlenül jelent olyan egyértelmű ár-előnyt, mint egy lakossági szolgáltatásnál.
A B2B-megbízó szemszögéből a 10 000 Ft + 2700 Ft áfás számla gazdasági költsége – teljes és jogszerű áfalevonás esetén – közel 10 000 Ft lehet. Egy alanyi mentes 10 000 Ft-os számlán nincs levonható áfa, így az összehasonlításban azonos lehet a szolgáltatás ára. A valóságban a vevő áfastátusza, az ügylet jellege és a szerződéses ármeghatározás döntő.
Ha viszont a B2B-vevő maga sem vonhat le áfát – például saját adómentes tevékenysége miatt –, a végső bruttó ár ismét hangsúlyosabb lehet.
Öt kérdés, amely eldöntheti, érdemes-e az áfás státuszt fenntartani
- Kik a vevők? Mekkora a lakossági, a teljes áfalevonásra jogosult céges és a levonásra nem jogosult céges ügyfelek aránya?
- Mennyi áfás beszerzésünk van? Eszközök, alapanyagok, marketing, alvállalkozók, szoftverek és beruházások hogyan változtatják meg a költségoldalt?
- Mennyire közelítünk a 22 millióhoz? A bevételi tervben van-e szezonális kiugrás vagy egyetlen nagyobb szerződés, amely átlépést okozhat?
- Tervezünk-e gyors növekedést? Új szolgáltatás, nagyobb ügyfél vagy létszámbővítés esetén az alanyi mentes státusz hamar korláttá válhat.
- Van-e külföldi szolgáltatás vagy ügyfél? Az ilyen ügyletek egy része eltérő áfakezelést, közösségi adószámot vagy külön bevallást igényelhet.
A NAV külön tájékoztatója a közösségi ügyletek áfaszabályairól is rámutat, hogy a külföldi szolgáltatásokhoz nem elegendő az egyszerű „alanyi mentes vagy áfás” megkülönböztetés.
Két forgatókönyvet érdemes kiszámolni 2027 előtt
A cégvezető a könyvelőjével két teljes éves modellt készíthet azonos szolgáltatásmennyiségre:
- Alanyi mentes forgatókönyv: vevőnként várható végső ár és bevétel, beszerzések teljes – le nem vonható áfát tartalmazó – költsége, várható adminisztráció, határátlépési kockázat.
- Áfás forgatókönyv: nettó árak, áfafelszámítás, jogszerűen levonható beszerzési áfa, adminisztráció, várható üzleti növekedés és ügyfélösszetétel.
A két változatot ne kizárólag az áfakulcs különbségével vessük össze. Ugyanaz a bruttó ár más eredményt hozhat egy eszközszegény, B2C szolgáltatónál, mint egy nagy áfás beruházásokra készülő, főleg B2B vállalkozásnál.
Mire figyeljünk a 2026-os év végi tervezésnél?
A NAV 2025. decemberi közleménye szerint a mentességet újonnan választóknak a megfelelő év végi határidőig kell nyilatkozniuk; az aktuális bejelentési módot és az esetleges kivételeket a 2027-es döntés előtt ellenőrizni kell. A 2026-os ténybevétel, a 2027-es várható forgalom és a korábbi adózási státusz együtt határozza meg, milyen lehetőségek nyílnak meg.
A vezetői kérdés ezért nem az, hogy „hogyan férjünk bele mindenáron 22 millió forintba?”, hanem az, hogy a vállalkozás ügyfélköre, költségszerkezete és növekedési célja mellett melyik működési modell jobb. A határ mesterséges elkerülése vagy a bevételek indokolatlan visszafogása hosszabb távon rossz üzleti döntés lehet.
Jogi és adózási figyelmeztetés: a cikk általános tájékoztatás és pénzügyi szemléletformáló összehasonlítás; nem minősül személyre szabott adó-, jogi vagy pénzügyi tanácsadásnak. A tényleges jogosultságot és a 2027-es bejelentési követelményeket a hatályos NAV-tájékoztatók és szakértő alapján kell ellenőrizni.
Források
- NAV – Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára, 2025. december 11.
- NAV – Jó hír a kkv-knak: tovább emelkedik az alanyi adómentesség határa, 2025. december 10.
- Nemzeti Jogszabálytár – 2025. évi LXXXIV. törvény, különösen az Áfa tv. 2027-re vonatkozó módosításai
- NAV – A különleges adózói kör közösségi ügyleteinek áfaszabályai, 2026.
Borítókép forrása: AI illusztráció.
Források
- https://nav.gov.hu/ado/afa/Emelkedik_az_alanyi_adomentesseg_ertekhatara
- https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/Jo_hir_a_kkv-knak_tovabb_emelkedik_az_alanyi_adomentesseg_hatara
- https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2025-84-00-00.0
- https://nav.gov.hu/pfile/file?path=%2Fugyfeliranytu%2Fnezzen-utana%2Finf_fuz%2F2026%2F17.-A-kulonleges-adozoi-kor-kozossegi-ugyleteinek-afaszabalyai-2026.-01.-26
A cikk általános tájékoztatást nyújt, és nem minősül jogi, adózási, befektetési vagy pénzügyi tanácsadásnak. Konkrét döntés előtt független, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő bevonása javasolt.